Mondjuk nem csak az alábbi bringásvideó miatt gondolom, hogy a hatvanas évek egy eléggé kurvajó időszak volt, sokkal, de sokkal jobb, mint szinte az összes utánajövő, zenében, divatban, irodalomban, de főleg filmben. Ezt most néztem meg pár napja, és azt gondolom, hogy elképesztően kurvajó az egész és például amikor az csúf csávó négy percen át szaladgál a temetőben, az egyszerűen lélegzetelállító jelenet. Ez a film pedig minden elemében olyan, hogy kurvára lennék most hetven, cserében azért, hogy hatvanban húsz lehessek. Abban a filmben az összes tárgy, az összes helyiség, minden ruhadarab, jármű, zene, minden pillanat annyira fájdalmasan menő, hogy az nem igaz.
korim // 22:36